A Siófoki Kajak-Kenu Sportegyesület Alapszabálya

A Siófoki Kajak-Kenu Sportegyesület tagjai a 2012. szeptember 10. napján kelt alapító okiratának és a 2012. október 31. napján megtartott közgyűlésen az alapító okirata módosításának, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, valamint a 2004. évi I. törvény 17. §. (1) bek. a, b, pontja, valamint a (6) és (7) bek. alapján, a mai napon az egyesület egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadták el:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület neve: Siófoki Kajak-Kenu Sportegyesület Az Egyesület rövidített neve: SKKS Egyesület Székhelye: 8600 Siófok, Alsó u. 95. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból illetve pályázatokból fedezi.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA

2.1. Az egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

2.2. Az egyesület célja: Siófok város és kistérsége sportéletének részeként: – a gyermek és ifjúsági sport, valamint az utánpótlás-nevelés támogatása, – a fogyatékosok sportjának támogatása, – az egészséges életmód és a szabadidősport feltételei megteremtésének és fejlesztésének elősegítése, – az utánpótlás-nevelés műhelyeiként működő általános- és középiskolák sportéletének elősegítése, szakmai és anyagi támogatása, – vízisporttal kapcsolatos szakosztályok működtetése, feltételeinek megteremtése, – a vízisportok népszerűsítése a tanulóifjúság és a felnőtt korosztály körében, – a mindennapos testedzés feltételei megteremtésének és fejlesztésének elősegítése.

2.3. Az egyesület közhasznúsági tevékenysége: Az egyesület közreműködik a települési önkormányzatoknak az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) által teljesítendő feladatainak végrehajtásában. Az egyesület fontos feladatának tartja az épített és természeti környezet védelmét, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítását, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, valamint a sport támogatását.

3. EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.1. Az egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére és az elnökség – kérelmére – tagnak felvette.

3.2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni és az elnökség – Pártoló tagsági kérelmét elbírálta – Pártoló tagnak regisztrálta.

3.3. A belépési nyilatkozatot az elnökségnél kell benyújtani, mely a kérelem beérkeztét követően 30 napon belül dönt a tagfelvételről, döntését írásban, az átvételt igazolható módon közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági jogviszony pozitív döntés esetén az első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül.

3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, kizárással vagy az egyesület megszűnésével. A pártoló tagság megszűnik a tag halálával, jogutód nélküli megszűnéssel, illetőleg az egyesület megszűnésével.

3.5. A kizárási eljárás során az elnökség jár el első fokon, a közgyűlés másodfokon. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintett tértivevényes levélben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül fellebbezhet a közgyűléshez, a közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén. A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja – a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.

3.6. A kilépést írásban kell közölni az egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

4. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.1. Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik (minden teljes jogú tag rendelkezik a választás jogával), és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható. A tagokat megilleti a választás joga is. A pártoló tagot nem illeti meg sem szavazati, sem választási jog. Tanácskozási, felszólalási joggal vehet részt a közgyűlésen, felszólalhat, indítványozhat. Adományaival támogathatja az egyesületet.

4.2. Az egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása során.

5. AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

5.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A közgyűlés határozatképes, ha azon a teljes jogú tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt ugyanazon a napon, későbbi időpontban megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben ezen jogkövetkezményre az eredeti ülésre szóló meghívóban felhívták a tagok figyelmét. A nem ugyanazon a napon, 20 napon belül megtartott megismételt közgyűlési ülésre külön meghívót kell küldeni a tagoknak, feltüntetve a megismételt közgyűlési ülés helyét és idejét. Ezen külön meghívó tartalmazza azon jogkövetkezményre való felhívást, miszerint a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Az eredeti meghívó azt is tartalmazza, hogy a megismételt ülésre ugyanazon a napon, későbbi időpontban, vagy egy későbbi napon kerül sor. A megismételt közgyűlés a minősített többséghez kötött kérdésekben nem dönthet, ha főszabály szerint nem lenne határozatképes.

5.2. A közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) fő szabály szerint nyílt szavazással választja meg. E kérdésben a megjelent tagok többségének kérésére titkos szavazás tartható. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

5.3. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

6. AZ EGYESÜLET KÉPVISELŐ SZERVEI

6.1. Az egyesület képviselő szervei: Az egyesület képviseletét a közgyűlés által választott 3 főből álló elnökség látja el. Az elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A közgyűlés az elnökséget 5 évre választja. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról – a közgyűlés ill. tagok felé utólagos beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni. Az elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség a szükségeshez képest – de legalább évente négyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden egyesületi tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az elnökségi ülésen az elnökség tagjait döntési, a többi egyesületi tagot tanácskozási jog illeti meg. Bármely, az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre külön is meg kell hívni. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyhangúsággal, nyílt szavazással hozza.

6.2. Az elnök jogai és kötelességei: – a közgyűlés összehívása, – az Egyesület képviselete harmadik személyek és szervek előtt, – a tagság pénzéről a kezelők elszámoltatása, – a kiadások számláinak ellenőrzése, – megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez, – harmadik személyekkel való szerződések megkötése, – a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie, – a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, – az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőriznie kell.

6.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: – az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt, – az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

6.4. A titkár jogai és kötelességei: – az egyesület pénzállományának kezelése, – a számlák kezelése és nyilvántartása, – a pénztárkönyv vezetése, – mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, – a számlák hitelességének ellenőrzése.

6.5. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

6.6. Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

7. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

A társadalmi szervezetet önállóan a társadalmi szervezet elnöke, elnökhelyettese vagy titkára képviseli. Az egyesületre kötelezettségeket keletkeztető jogviszonyok esetén az egyesületet e három tisztségviselő közül bármely kettő együttesen képviselheti. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog gyakorlására az elnök és az elnökhelyettes külön-külön önállóan jogosultak.

8. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

8.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb befizetéseiből, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekből gazdálkodik. Az egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

8.2. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

8.3. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a titkár az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

8.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit az egyesület céljában meghatározott körben használja fel.

9. VEGYES RENDELKEZÉSEK

9.1. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

9.2. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

9.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Ezt az alapszabályt az egyesület 2012. év október hó 31. napján összehívott közgyűlésen fogadta el.